Én vagyok a "sötétedés"-felelős a családban évek óta, azaz októberben én hívom fel a család figyelmét esténként, hogy nézd már, megint kicsit hamarabb jön az este, majd december 20. után megint én vagyok, aki - akkor már - ujjong, hogy figyeljétek, megint egy perccel később borul sötétségbe a világ.
Nekem ezek az apróságok segítenek túlélni a telet, minden ősz és tél, amikor beszorulunk a házba, egy kis meghalást jelent, mert nekem a szabadban "levés", a korlátok nélküliség, az éjszakába nyúló fényes nappalok, a föld, a kert, a növények, a teremtés, ápolgatás, szeretgetés az életem (fák, virágok, palánták, gyümölcsfák, kislibák, tyúkok, kutyák, macskák és így tovább. Nemrég mondtam valakinek, hogy szerintem nekem egy állatkertben kéne laknom. :) ) Amikor ezektől a tevékenységektől, élményektől hónapokra elszakadok, olyankor mindig tudatosan kell keresnem más örömforrásokat, hogy "be ne depizzek", és minden évben büszke vagyok magamra, hogy meg is tudom oldani.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHFWoCWL0S9vsWGfIFY-wBsXwEV-n-JD6DzmYrnFCHjkCt8gQzjcjixxE-An6xwj3T6CNhFOK7pl5azaIG9nFCUJ05shwahmnHgHcL9cVTscnZ0TONAjCrK0-L6-oZe-2morBdolqqk0o/s200/bor%25C3%25ADt%25C3%25B3+eleje+terv.jpg)
ruha varrásba kezdtem, meg házfelújítós csatornákat néztem és teljesen kiműveltem magam a témában. :) (Idén nyáron nagyon is időszerű nálunk egy festés, felújítás, úgyhogy szükségem is volt minden jó ötletre, inspirációra.)
Most a Káprázatot írom (március 15-ig árkedvezménnyel, csökkentett házhoz szállítási díjjal, és az első 400 megrendelő számára garantált apró ajándékkal előrendelhető), ha nem írok, akkor próbálom hozzá a recepteket.
Közben persze megvan a "napi rutin" is, főzés, mosás, takarítás, teregetés, állatok ellátása, webáruházas munkák. Hétvégén pedig kezdődik a palántavetés is, tavaly két héttel később kezdtem, de az már sok, nem tudtak olyan szépen megerősödni a palánták, úgyhogy visszatérek a jól bevált február közepére.
Palántázás |
Bújnak ki a földből a nárciszok zöld hajtásai, ahol meg kikapirgálták a földet a tyúkok, látszódnak a sásliliomok minden évben egyre tovább terjedő hajtáskezdeményei is. Kiolvadt a tó (a halaink átteleléséről a következő bejegyzésben mesélek), egyre többet tojnak a tyúkok, egy hétre szinte hozzánk költöztek a környékbeli kandúrok, aminek a lány cicánk eléggé örült :), és a libák is fészekrakásba kezdtek: úgyhogy egyértelműen minden, de minden apró változás afelé mutat, hogy a tavasz megállíthatatlanul közeledik. :)
Pár nosztalgikus kép a tavalyi kertről addig is, míg idén is ilyenné válik:
:)
VálaszTörlésUgye meg sem lep, hogy nálunk is én vagyok annak a felelőse, hogy jelezzem mikor mi történik. Még azt is, ha vörös az ég alja vagy fújja a felhőket a szél...
Már én is nagyon várom a tavaszt, bár nekünk még kicsit húzós lesz a kertezés (Szabolcs még suliba jár idén), de talán már idén többet tudunk kint lenni. Kata is :)
És szerintem is nagyon jó, ha az ember le tudja magát foglalni.
Nagyon várom a kerti eseményeteket :)
:) Igen, mi anyák már csak ilyenek vagyunk. Most hogy mondod, reggelente, amikor kinézek az ablakon, még sehol semmi, ők csak meresztgetik a szemüket, hogy én ugyan miből látom, de azt is meg szoktam mondani, hogy hamarosan kisüt a nap és nagyon szép idő lesz aznap. :) Egyszerűen az ég bizonyos színeiből és a vetülő reggeli árnyakból látszik és kész :)
TörlésA sok téli tennivaló is nagyon jó, igen: ha egyszer megérti az ember, hogy a többi ember nem azért van, hogy az ő szórakoztatásáról gondoskodjon, hanem a boldogságáért kizárólag mindenki maga felelős, attól kezdve kinyílik a világ. Én pedig úgy döntöttem, a két lehetőség közül a boldogságot választom ;) Azóta elrepülnek a telek is.