péntek, június 20, 2014

Ne járj úgy, mint Józsi bácsi Szent Péter előtt!

Kedves Olvasóm!

Nemrégiben azt olvastam valahol, hogy a jelen pillanat/szituáció, amelyben élek, az elmúlt öt évem gondolkodásának, tetteinek eredménye. Hm. (Hogy miért pont öt év és nem kettő vagy három, azt ne kérdezd. Az elv a lényeg.)

E gondolatmenetet követve, Te jól gondolkodtál/cselekedtél az elmúlt öt évben? Mit árul el erről a JELENED?

(Ha az életed maga a megtestesült rózsaszín álom, nem is tartanálak fel tovább, kérlek hagyd most ki ezt a hírlevelet! Ez egyértelműen azt jelenti, hogy Te már rátaláltál életed valódi céljára, a megvalósítás ideális eszközeire és teljes harmóniában élsz önmagaddal és a világgal, gratulálok!) (Éltem már így én is, tudom, milyen csodás, és milyen sok munka van benne és tényleg mámorító érzés!) :)

- Van állásod, önálló jövedelmed?

- Olyan állásod van, amit szeretsz, ami álmaid munkája?

- Van megvalósítandó távlati célod, vagy csak egy cél van: túlélni a napot és este belezuhanni az ágyba?

- Van társad? Egy "ember" él melletted, akit megszoktál, mint a kutyát a kertben, a kabátot a fogason, vagy egy Társ, akivel megosztasz jót, rosszat, aki a legfőbb lelki társad? Vagy nincs is társad...?

- Van elég pénzed?

- Az alapvető emberi igényeid (tető a fejed felett, étel, ital, elegendő alvásidő) ki vannak elégítve?

- Harmóniában érzed magad?

- Jól érzed magad a téged körülvevő emberek közt?

- Jó a kapcsolatod a szüleiddel?

- A munkatársaiddal?

- Szedsz gyógyszert?

- A gyógyszerek kiváltása után jut még bármire pénzed?

- Évtizedeken át fizetendő lakáshitel terhe nyomja a vállad?

- Hol élsz? Albérlet? Panel? És ez álmaid otthona? Akkor jó! Vagy esetleg egy tanyáról, méhészkedésről, saját paradicsomról, bozontos puliról álmodozol?

- Művészi ambícióid vannak? Énekelsz, festesz, rajzolsz, szavalsz? Vagy ez is csak álom?

- Akarsz még egyáltalán változtatni a jelenen, vagy belefásultál már mindenbe és néhány évtizedet adva magadnak a megszokott egyhangúságban, a végén csak a halált várod...?

Nem tudom, a kérdések többségére mit válaszoltál, de biztosra veszem, hogy a legutolsó kérdésre határozott nem a válaszod. Miért? Mert ha annyira feladtad volna a boldogság utáni vágyat, el sem jutottál volna az olvasásban idáig... El sem jutottál volna a honlapomig, könyveimig, nem is érdekelt volna, mit küldözgetek itt időnként hírlevelek formájában...

De itt vagy, és ezzel máris megtetted az egyik legfontosabb lépést a boldogságod érdekében: cselekszel!

Van egy nagyon kedves barátnőm, évtizedes a kapcsolatunk. Állandóan terjesztem neki az "igét", bármit olvasok, hallok, látok, tanulok, azonnal újságolom neki, és biztatom, nézzen utána ő is, mert nagyon sokat segíthet az új információ abban, hogy kerekebb, boldogabb legyen az élete. Ő viszont kategorikusan elutasít mindent, mondván, neki ne más akarja megmondani, mit érezzen, hogyan gondolkozzon, mit tegyen, Ő saját maga akar rájönni, a maga módján, maga tempójában, EGYEDÜL.

Természetesen, a szabad akarat jegyében, abszolút joga van mindenkinek így dönteni, a kérdés csupán, hogy a boldogságot még ebben az életben szeretnéd megtalálni, vagy jó neked, ha csak két vagy három élet múlva lesz a tiéd? Szóval mennyire sürgős, mennyire érsz rá? Mert jobb, ha tudod, egyedül iszonyat nehéz lesz. Azt is jó, ha tudod, hogy nagyon keveseknek adatik meg az a kiváltság, hogy reggelente felébredve elképesztő megvilágosodási "rohamaik" legyenek, amikor varázslatosan összeállnak bennük az összefüggések, és jönnek rá arra, hogyan is kell úgy élniük, hogy attól valóban boldogok legyenek, és megértsék ittlétük valódi célját.

Egy darabig lehet egyedül fejlődni, de van az a szint, amikor elfogynak a belső információk, és kell valaki vagy valami, aki (vagy ami) tudásban felettünk jár. Ilyenkor jönnek a könyvek, jöhetnek a filmek, tanfolyamok, közösségek, internetes zárt csoportok, számunkra hiteles "Mesterrel" való személyes kapcsolattartás, az önfejlesztés valamilyen formája stb.

De ezekhez TENNI KELL. A divatőrületté vált "vonzással" semmi baj nincs, ha megértjük a lényegét. Lehet naphosszat vizualizálni, a vágyaink fotóit magazinokból kivágva füzetbe ragasztani, meseszerű történetként papírra vetni, elmesélni, lerajzolni, álmodozni róluk, elképzelni, hogy már megvalósultak, képzeletben tapintani, simogatni, beszippantani az illatukat - egyik sem ér semmit, ha ezekkel párhuzamosan nem kezdesz CSELEKEDNI IS.

Ha szeretnél egy kis faházikót a kertbe a gyerekeknek, unokáknak, szuper, ha megtervezed, lerajzolod, akár kitűzöl egy körülbelüli dátumot, mikorra szeretnéd, hogy elkészüljön. Nagyon jó, ha folyton ez jár a fejedben, már látod magad előtt a gyerekeket ki -be rohangálni, ahogy birtokba veszik. De ha ezzel kész, elindítod a vágyat az Univerzum felé, és VÁRSZ, hogy valahogy csak berepül az a kis faház a kertbe, várhatsz ítéletnapig.

Helyette pl. ülj neki, és a neten nézz szét, milyen faanyagból, hányféle módon lehet házilag elkészíteni egy ilyen kis gyerekbunkert? Milyeneket készítettek már mások? Szögelni vagy csavarozni érdemes? Kell alá betonalap vagy sem? Mekkora az ideális méret? Hol a legolcsóbb a hozzá szükséges faanyag?

Aztán menj el személyesen a Tüzépre vagy egy barkácsáruházba, nézd meg, tapintsd meg, tedd valóságosabbá az alapanyagokat! Jegyzeteld ki, milyen faalapozóra lesz szükséged, vagy mi borítsa a tetőt?

Otthon pedig menj ki a kertbe, és jelöld ki a házikó helyét! Ha vannak ott gyomnövények, útban lévő nem használt tárgyak, tisztítsd meg a terepet. Szólj az ismerősöknek, hogy mire készülsz, ha bárkinek bármi feleslege akadna (hulladékfa, megmarad lambéria, festék, szög-csavar), ki ne dobja, előbb szóljon Neked! Szintén hintsd el, hogy akinek van a padláson nem használt kis hokedli, asztalka, kiselejtezett szőnyeg, régi függöny, gondoljon rád!

EZ A TUDATOS vonzás. Amikor megszületik az elérendő cél, és körbejárjuk a teljes elérési útvonalat, és lehetőleg nem a HIÁNYOKRA, hanem a MEGOLDÁSI lehetőségekre koncentrálunk.

Régi kedvenc viccem a következő, a benne rejlő "bájos" tanulság miatt:

Józsi bácsi áll a háza előtt, derékig az árvízben.
Arra jön egy csónak.
- Józsi bácsi! Jöjjön! Elsodorja a víz!
Józsi bácsi felel:
- Én istenhívő ember vagyok, imádkozom, nem halhatok meg. - Csónak el.
Másnap egy hajó jön, Józsi bácsi nyakig vízben, megint hívják, de a válasz ugyanaz
- Istenhívő ember vagyok, imádkozom, nem halhatok meg.

Harmadnap Józsi bácsi már a kémény tetején kuporog, arra repül egy helikopter, hívják, de Józsi bácsi kitart: imádkozom, nem halhatok meg!


Az éjszaka pedig Józsi bácsi vízbe fúl.


Felkerül a mennybe, Szent Péterhez. Mondja neki:
- Miért kellett meghalnom? Folyamatosan imádkoztam!
- Szent Péter lapozgat a jegyzeteiben, majd megkérdi:
- Hogy is hívják magát?
- Kovács József
- Kovács József, Kovács József... maga meghalt?
Pedig küldtünk egy csónakot, egy hajót, és egy helikoptert is!

Nos, talán már kezded érteni, nagyon fontos az elmélet, és elérendő céljaink kitűzése, de ilyen fontos az is, hogy komfortzónánkból kilépve elkezdjünk TENNI a boldogságunkért. El kell kezdened valamin VÁLTOZTATNI, ha azt szeretnéd, hogy a körülmények is változzanak körülötted!

Ami jelenleg körülvesz, legyen ez a hír bármilyen sokkoló, azt magadnak köszönheted...

De változtatni mindig lehet, ha a jelenlegi életed nem lenne túl szívderítő!

Én a magam részéről az elmúlt napokban már küldtem a segítségedre egy csónakot, egy hajót, ez most a helikopter: a Kilófaló lélekkönyv (második kiadás) már csak néhány napig, június 22-ig vásárolható meg majdnem féláron! (Az akció azóta véget ért) :(

Ha változtatni szeretnél, nem kell azonnal El Camino zarándokútban gondolkozni, vagy hatalmas megvilágosodásokra számítani. Elég az is, ha megszületik a döntés: nézzük meg, mik a lehetőségek, más hogyan csinálja?

Erre választ kaphatsz a Lélekkönyvből. Tudj meg róla többet itt!

Az élet nem csak ezotéria. Meg kell küzdenünk gyakorlati problémákkal, hétköznapi bosszúságokkal is. Ha nem boldogulsz velük, a Hivatalok hálójában című könyvből (mely most szintén majdnem féláron kapható), konkrét tanácsokat kaphatsz, hogyan kell eredményt elérni a lekezelő, együttműködni nem akaró, érdektelen ügyintézőkkel, hivatalnokokkal, minket hülyének néző szolgáltatókkal (tisztelet a kivételnek ugye, aki jól végzi a munkáját, ne vegye magára!).

Megnézem, mi is ez a Hivatalok hálójában!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése