2014. március 6., csütörtök



Őszi vetés, tél alá vetés






Régóta tervben volt, hogy kipróbálom. Egyik barátnőm azt mondta egyszer, én biztosan egy fiatal lélek vagyok, mert mindent ki akarok próbálni, megtapasztalni, az, hogy valaki elmeséli, vagy elolvasom, nem elég. Akár fiatal lélek vagyok, akár nem, tény, hogy míg az iskolai tananyagot ki nem állhattam, és az iskolába járáshoz szinte csak rossz élményeim kötődnek, mindennél jobban szeretek az élet iskolájába járni, és új és új tudásanyagot, ismereteket elsajátítani, mert minden új tudással gazdagabbnak érzem magam.

Nos hát ilyen kipróbálásra váró izgalmas dolog volt számomra a tél alá vetés is. Mit is jelent ez? Nem azonos az őszi vetéssel, ami azt jelenti, hogy még augusztusban-szeptemberben vetjük el olyan növények magjait, melyek a fagyok beállta előtt még be is érnek, és akár a hóréteg alatt át is telelnek. Ilyen őszi vetésre alkalmas pl. a retek, ami pedig a telet is átvészeli, az pl. a spenót és a metélőpetrezselyem (és nyilván sok minden más, de én e két utóbbit választottam az őszi vetéshez próbaképp.) Látható a fotón (bár a kecskék időnként kiszökve megdézsmálták), hogy még januárban is milyen szépek voltak: és egész télen volt az ételekhez friss petrezselyemzöld!

A tél alá vetéshez pedig sárgarépát és zöldborsót választottam kísérleti alanyként. A tél alá vetés lényege tehát, hogy az őszi vetéssel ellentétben már csak akkor szabad elvetni a magokat, amikor november-december táján a föld még nem fagyos (vagyis megmunkálható), de már garantáltan nem emelkedik a hőmérséklet 5 fok fölé, ami beindítaná bennük a csírázási folyamatot, majd egy későbbi fagy megölné a csírázásnak indult magokat.

Tavasszal viszont a földben áttelelt magok az első enyhülésre magukhoz térnek, beisszák a hólét, esőlét, és akár két hónappal korábban "szüretelhetjük" a termést, mert ennyivel hamarabb csíráznak magok, annyival hamarabb is lesz kész, kifejlett növényünk.

Mi vethető tél alá? Tapasztalatom szerint, amit hagyományosan márc. 15. táján vetni szoktunk, azt tél alá is lehet vetni, mert bírja a hideget. Fehérrépa, sárgarépa, zöldborsó, fokhagyma, vöröshagyma. A fehérrépa kivételével én mindegyiket kipróbáltam, és gyönyörűen kikeltek.

Saját tapasztalatok: tél alá vetettem sárgarépát, szabad földbe és magaságyba is, 2013. novemberében. A szabadföldi hiányosan és később kelt ki (még most is (2014. márc. 6.) nagyon kell nézni, hogy felfedezzük a kis szálacskákat), míg a magaságyban már január végén (!) szépen megjelentek a kis fűszálhoz hasonlító kis hajtások! (lásd a fotót). (Gondoljunk bele, a répát jó esetben is csak március közepén szoktuk vetni és nagyon lassan csírázik, ha sikerül egyáltalán a vetés, tél alá vetve meg már januárban!)

A sikert a magaságyásnak is tulajdonítom, hiszen szabad földbe két külön ágyásba is vetettem répát, mindkét helyen alig, és silányan kelt ki. A magaságyásban viszont (amit 2013. szeptemberében állítottam össze), már javában dolgoztak a bomlási folyamatok, ami ugye hőtermeléssel jár, úgy gondolom, ez nagyban hozzájárult a répa korai és egyenletes keléséhez.

A zöldborsónál is hasonló sikert értem el. Ott csak szabad földbe vetettem, mert a borsó szépen fejlődik a tápanyagban nem annyira dús homokban is. November-december táján vetettem, januárban már kicsírázott. Akkoriban voltak hatalmas, több napos szelek, ilyenkor a könnyű homokot teljesen "legyalulja" a szél, ezért inkább egy nagyon vékony réteg homokkal még betakartam a kis hajtásokat, mert szerintem ha a szél nem fújja le róluk, akkor még a föld alatt lettek volna. De a természetnek nem lehet parancsolni és rövidesen már igazoltan jelentek meg a zöld hajtások a föld fölött, és febuár végére már formálódtak a kis levélkék. (Fotó.)

Januárban az egyik magaságyásba is vetettem borsót, kíváncsi voltam megintcsak, mennyit számít az ágyás természetes "fűtése", és valószínűleg számít, mert február közepére kicsírázott a borsó és ki is kelt. Pár hét lemaradásban van a tél alá vetetthez képest fejlettségben, de ne felejtsük el, még mindig csak március 6-a van, máskor március 15-én szoktuk egyáltalán elvetni.

Egyik szomszédunk kérdezte "csodakeléseimet" látva, hogy nem félek-e, ha jön egy fagy, akkor minden elfagy? Nem, mégpedig azért nem, mert már tapasztaltuk korábbi években, hogy a borsó nagyon jól tűri a fagyot, hideget, soha nem esett baja (pedig a március 15-én elvetett borsót még bőven érheti fagy áprilisban, vagy még május elején is.)

Összegezve:
- a novemberben tél alá vetett sárgarépa magaságyásban januárban kikelt. Szabad földön még márciusban is csak gyéren, bár tény, hogy vannak nyomai.
- a szabad földbe novemberben elvetett borsó januárban szintén kikelt, márciusra már látszódnak a kis levélkezdemények.
- a januárban (magaságyásba vetett) zöldborsó februárra szintén kikelt, gyönyörűen fejlődik.

Eddig jók vagyunk, az már mindenképp kijelenthető, hogy a novemberben elvetett (arra alkalmas) mag túléli a telet és az enyhe idő megjelenésével életre kel, a többit az idő eldönti.

Foly.köv.

Fotók:
1. spenót és petrezselyem, őszi vetés: egész télen tudtam szedni, ez a januári állapot
2. a tél alá (novemberben elvetett) borsó így néz ki márciusban (januárban kikelt)
3. 2014.januárjában vetett borsó februárban kikelt, magaságyásban van
4. 2013. novemberében "tél alá vetett" sárgarépa első kis fűszál hajtásai január végén megjelentek, márciusra szépen látszik a sora.

2 megjegyzés:

  1. Én is most próbálkozok zöldborsóval. Idősebb szomszédaim hitetlenkedve néztek. Erre felé senki nem müveli a földet. Mondjuk jó sokáig tavasszal vízben állnak. Mi egy picit magasabban vagyunk. Azt sajnálom,hogy már egy hete elvetettem a magokat (október közepe) és lehet tú korai volt. Tavaly salátával próbálkoztam avval semmi gond nem volt kikelt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem ezzel sem lesz gond, egyébként ha mégis korai lett volna, simán lehet később egy másodvetéssel próbálkozni, jövőre meg már kijárt útja lesz a dolognak :) Nagy-nagy öröm a saját termesztés, gondozás, betakarítás :)

      Törlés