2014. március 6., csütörtök

Melegágyás




Melegágyás






A sok ágyás tekintetében volt bennem egy kis fogalomzavar jó sokáig. A magaságyásról mondjuk eleve nem is hallottam azelőtt, de a hidegágyást (hidegfóliát), melegágyást (melegfóliát) össze-vissza kevertem (lehet, még most is.)

Mindenesetre a melegággyal a következő a helyzet jelen ismereteim szerint.
Egy olyan ágyást jelent, fóliával letakarva, mely fűtött. Engem az zavart meg, és azért kevertem a trágyával "fűtött" melegágyat a hidegággyal, mert azt hittem, melegágynak (melegfóliának) csak azt nevezzük, amiben valami mesterséges fűtőtest, szerkezet biztosítja a meleget. Pedig nem. Azt is melegágynak nevezzük, amiben semmi "gép" nincs, hanem pl. az ún. trágyatalp adja a meleget.

Zavaros, ugye? Akkor nézzük konkrétan azt, amiről írni szeretnék.

Valahogy úgy juthattam el a melegágy témáig, hogy évek óta kudarcot vallok palántanevelésben. De most, hogy kissé visszavonultam a receptátalakításoktól meg írástól (ez sem igaz mondjuk, mert most is két könyvön dolgozom, na mindegy), mégis úgy adódott, hogy több figyelmet tudok fordítani a kertre, és ez nagyon hiányzott már. Így eldöntöttem, hogy ha törik,ha szakad, megtanulok palántát nevelni!

Meg is van, közben eszembe jutott, hogy amikor vetőmagot válogattam tavaly ősszel a gazdaboltban, a tulajdonosa próbált rábeszélni paradicsom és paprika magokra, de csak legyintettem, hogy meg sem próbálkozom vele, mert sosem sikerül. Azért falun ilyet kijelenteni elég gáz, kb. mintha valaki azt mondaná, hogy nem tud lélegezni, hát kb. ilyen arckifejezéssel nézett rám is Noémi , de udvariasabb annál, minthogy ezt szóvá tette volna. Helyett inkább nagyon türelmesen és tagoltan elmesélte, hogy ő trágya segítségével nevelt palántákat, amíg még nem volt a fűthető kisházuk, így: hozattak egy pótkocsi friss marhatrágyát meg lótrágyát vegyesen, arra hordtak jó erdei földet, tőzeges földet, előtte belocsolták, ettől a trágya begyulladt (azaz nagyon átmelegedett), utána elvetették a magokat, fóliával letakarták és így neveltek palántákat. Na, hát gondolni való, hogy meglett életem új értelme azonnal , ami új és kihívás, azt nekem "természetesen" ki kell próbálnom, úgyhogy attól kezdve csak ez járt a fejemben, folyton ezután keresgéltem a neten. Sok volt benne a rizikós pont, pl. oké, hogy a csírázás időszakában letakarom egy fóliával, de utána növekedni kezdenek a növények, akkor kell valami keret. Aztán mit jelent az, hogy begyullad a trágya? Ez napok alatt történik, vagy hetek alatt? Persze megkérdezhettem volna Noémit, de mivel még trágyát, szalmát szerezni is ő segített, meg segít mindenben, bármi kérdésem van, nem volt már pofám még ezzel is terhelni.

Odáig eljutottam, hogy valóban szerencsésebb, ha van egy keret. Nosza, mi az nekem, faanyag volt itthon az állandó karámépítés miatt, úgyhogy felvázoltam gyorsan, és neki is álltam. Én leástam a föld alá, mert a wikipédiás szakirodalomban azt olvastam, ezzel csináltam magamnak egy kis felesleges pluszmunkát, de erről később.

A lényeg, hogy ácsoltam egy nagyon sirály keretet, Noémi közreműködésével a lótartó Kriszta férje hozott egy utánfutónyi friss lótrágyát, és innen kicsit megtorpantam, hogy akkor most mi következik?

Pont jókor sietett a segítségemre a szomszéd Józsi bácsi. Sajnos a felesége, Erzsi néni tavaly decemberben itt hagyta ezt a földi világot, sokat segített tanácsokkal a kertben, meg jó volt kicsit a kerítés két oldaláról minden nap beszélgetni vele, mióta saját anyám nincs, olyan lett nekem, mint egy kis pótanya. Mióta ő nincs, Józsi bácsi is többször leáll beszélgetni, így esett, hogy látva a melegágy építésre tett kísérleteimet, elkezdett segíteni nekem. MÉg egy könyvet is talált a házi archívumban, hogyan is kell a melegágyat készíteni, mivel ilyesfélével ők is csak egyszer próbálkoztak (később lett nekik is fűthető melegházuk).

Így aztán Józsi bácsi tanácsait megfogadva leszedtem pár sor deszkát a keretről (mindez talán látható a fotókon, honnan hová jutottunk), és a mélyre ásott gödröt is feltöltöttem kicsit, mert szerinte nem szükséges olyan mélyen kiásni (végül is tényleg nincsenek már mínusz 20 fokos telek, a hőmérséklet függvénye ugyanis, hogy mennyire vastag a lerakott trágya, vagyis a trágyatalp.) Meg úgy látta (igaza volt), hogy az az egy utánfutónyi trágya nagyon kevés lenne. (Sajnos nem volt több.)

Eljutottam vezényletével oda, hogy teletalicskáztam a gödröt a friss trágyával (ehhez érett nem jó), vízszintesre totál lelapogattam (ebben nem vagyok biztos, már most kellett-e, máshol azt írták, hogy míg be nem gyullad, maradjon minél lazább szerkezetű, tömöríteni csak utána kell, hát majd kiderül.) Lényeg, hogy kivételesen, a főzést-sütést leszámítva (ott tényleg alapos vagyok) a rám nem jellemző német precizitás lett rajtam úrrá (meg aztán mégsem éghetek be s szomszéd bácsi előtt) és deszkákkal egyengettem vízszintesre. (Mert ha hepehupás, akkor a kis gödrökben megáll a víz, és nem jut majd mindenhova egyenletesen.)

Józsi bácsi visszaszámolt, és arra jutott, hogy ha március elseje táján belocsolom a trágyát, akkor 15-ére fog begyulladni, akkor kell ráterítenem a palántázó tőzeget (vagy mit), és ha az is meglangyosodott, akkor kezdhetem a vetést.

Most ott tartunk, hogy a belocsolás valóban megtörtént, le is takartam fóliával, és jövő hétvégén megnézem, történt-e benn bármi?

Gondolom azért kiderült, de mondom, hogy ennek a fajta trágyás ágyásnak az a lényege, hogy a begyulladt trágya termel olyan mennyiségű hőt, amire a magoknak szüksége van a csírázáshoz, és a fűtetlen fólia hőmérséklete ehhez nem lenne elegendő. (Vannak persze olyan növények is, melyek fűtetlen fólia alatti hajtatásra alkalmasak, ez mindig rá van írva a vetőmagos tasakra), de a paradicsom és paprika nem tartozik ezek közé, ők a kifejezetten magas csírázási hőmérsékletet szeretik.

Közben annyit módosult a dolog - de a mini fólia akkor sem vész kárba -, hogy sikert értem el a szobai palántanevelésben (életemben először), így végig gondolva felesleges kinn is palántanevelésbe fogni. Így a melegágynak szánt fóliát szerintem csak hidegfóliának fogom használni: nem tudom miért de valahogy attól tartok, azt a trágyát úgysem sikerült begyullasztanom, de hamarosan kiderül és elmesélem!

Fotók:
1. a hely kijelölése, a keret építésének elkezdése
2. az eredeti mélység, amit aztán később temethettem vissza, nem baj, gyúrtam egy kicsit karra és addig is jó levegőn voltam
3. Józsi bácsi tanácsára leszedtem a közbeeső deszkákat mert nagyon leárnyékolták volna az ágyást, kevés fény jutott volna a palántáknak, megint igaza volt. Itt már fel is van töltve friss lótrágyával, és le van lapogatva. Sokkal könnyebb volt így, hogy valaki tapasztaltabb segített, mint egyedül kikínlódni minden részletet. Sok ezer más dolog mellett persze ezért is sajnálom nagyon, hogy nincsenek már sem szüleim, sem nagyszüleim, akiktől kérdezhetnék.
4. Íme, a szorgos munka eredménye, nekem annyira tetszik, és végig a saját kezem munkája: ez a fele téglákkal van rögzítve, ezt fogom majd emelgetni...
5. ... a hátulsó részét pedig beástam, ez marad fixen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése