Krumpli termelés kis helyen, gödörben Amikor több év tapasztalata után kezdtem rájönni, hogy a sima homokos, de tarackkal teli talajunkkal nem sokra fogok menni, utánanéztem, hogyan lehetne pici területen minél jobb terméshozamot elérni. Hiába vetettünk be és műveltünk több száz négyzetmétert, igazából a befektetett energiához képest siralmas lett az eredmény. Első körben így jutottam el a magaságyásokig, először csak véletlenül olvastam róluk, viszont a krumpli termelésre már célzottan kerestem rá. Ugyanis (házi kerthez képest) hatalmas területen "termeltünk" krumplit, mégis nagyon silány lett a termés. Túl sok volt a rá fordított energia, a locsolás, a gondoskodás, ahhoz képest pedig nagyon kevés jött vissza termésben. Műtrágyázni, műpermetezni semmiképp nem akartam, de éreztem azt is, nem bírok a tarackkal, és ha nem táplálom a földet valami bio dologgal, termésem sem lesz. Na tehát így bukkantam arra a termesztési módra, amikor egy pici területen (akár egy nagyobb méretű szatyorban, hordóban, dézsában is, de mondjuk azért én ennél kicsivel komolyabb dologra gondoltam) elvetünk egy sor krumplit, és... ...de nézzük inkább részleteiben: Az elmélet maga így hangzik, legalábbis én így fogtam hozzá: kell egy gödör, nálam ez olyan 60 cm mély lett, és 1,5*2 m nagyságú. Az aljára terítettem egy talicska érett marhatrágyát egyenletesen (részben a tápanyagok miatt, részben szigetelés miatt, már korán, február végén vetettem, ártani biztos nem árt), tocsogósra belocsoltam vízzel, arra jött 10-15 cm föld (nálunk ez homok). Arra helyeztem szépen a már 10-20 centis csírákat és bolyhos gyökeret fejlesztett gumókat, majd beterítettem egy vékony, 8-10 centi réteg földdel (homokkal...). Ismét jól belocsoltam, és most várok. Ha megjelennek az első levelek, és elérik a 20 centis hosszt, akkor jön a bravúr: csak a legfelső leveleket kell meghagyni, a többit a szárról le kell törni, és feltölteni addig a krumplit földdel, hogy csak a legfelső levelek látszódjanak ki. Tehát nem a szárakat törjük le, csak - a legfelsőket kivéve -, róluk a leveleket! Ennek az a lényege, hogy a levelektől megfosztott, föld alá került szár gyökérként kezd viselkedni és gumókat fog nevelni. Míg a szár folyamatosan növekedni fog, azért a feltöltést újra meg újra elvégezhetjük: visszaszedjük a leveleket, és csak a tetején hagyjuk meg őket, addig feltöltjük földdel. (A paradicsomnál is így van, ezért lehet és kell is jó mélyen, a szár egy részét is betemetve kiültetni a palántákat, mert a szár a föld alatt gyökérré fog változni.) Jelenleg nincs mit tenni, mint várni, hogy megjelenjen a zöld levélzet, és akkor meglátjuk, működik-e az elmélet? Egy buktatója lehet még a dolognak (mert egyébként nincs semmi ok, hogy miért ne működne), hogy nem frissen vett vetőkrumplit vetettem, hanem ez a tavalyi saját termelésű krumplink. A mai világban már nem lehet tudni, képes -e termést hozni ismét, hát meglátjuk. Eddigi egyéb tapasztalat a krumplival: - Ha nem virágzik (valami betegség miatt pl.), akkor is lesz termés. Nem olyan nagy, nem olyan sok, de minden fészekben lesz krumpli. (Kivéve, ha a virágot a bogarak zabálták le, akkor nem sok minden terem.) - Mi minden télen eszünk újkrumplit Ezt úgy sikerült (cseppet sem tudatosan) elkövetnünk, hogy - fogalmazzunk úgy -, nem a német precizitás jellemez minket a krumpli felszedésekor... Magyarul vagy egy fél zsáknyi krumpli fix, hogy mindig a földben marad, és azok októberre szépen hajtást is hoznak... A virágzást viszont már nem érik meg, mert beköszönt a hideg, ám a krumpli olyan jól bírja a megpróbáltatásokat, hogy a föld felett már nem is látszik semmi, alul a fészekben mégis szépen növekednek a krumplik - A bio kertészkedés mellett tettem le a voksom, ezért a krumplibogár ellen Novodor FC permetezőszert használok csak. Ez a lárvák ellen hat, tehát a kifejlett bogárnál már elkéstünk. Amikor először észreveszem a levelek fonákján a narancssárga kis lárvatelepeket, azonnal kapnak egy dózist. Szükség esetén megismétlem, ha később megint megjelennek. Volt olyan évünk kezdőként (mintha most olyan marha profik lennénk... ), amikor kézzel szedegettük a bogarakat, elkeserítő volt, ahogy gyakorlatilag tövig zabálták a kártevők a lombozatot. - A szomszéd bácsiék hagyományosan József napkor (márc. 19.) szokták vetni a krumplit, mi már március 15-én (ha az időjárás lehetővé teszi) Idén minden eddiginél korábban vetettem, a gödörbe is, a magaságyásba is március 3-án. Nagy baj nem lehet, hiszen a magaságyást alulról fűtik a bomló rétegek. A krumpli rokon a paradicsommal, ezért a kártevőik is azonosak lehetnek, így a Novodor FC használható paradicsomra is. Viszont pont az azonosság miatt nem szokás a krumplit és paradicsomot egymás közelébe vetni-ültetni, hogy a bogár (ha már a krumplin megjelent), lehetőleg ne támadja meg a paradicsomot is. (Nálam eddig a paradicsomot békén hagyta.) Fotók: 1. Betrágyázott, belocsolt verem 2. Rá egy réteg föld, arra a krumpli 3. A krumplit betakartam egy vékony földréteggel, jól belocsoltam, és várjuk a csodát