Irodalmi percek 2. rész: József Attila (Szoóné Bodrogi Emőke tollából)

Ma délután a netet böngészve váratlanul felkiáltott a férjem:

A szívem állt meg a rémülettől, mert hirtelen elképzelni sem tudtam, milyen rémhírt olvashatott, amitől így "kiborult".

- Te december 19. óta nem frissítetted a blogodat?!- szakadt ki belőle a hitetlenkedő kérdés.

Jah, csak ez a baj! - könnyebbültem meg - és rögtön diadalittasan válaszoltam is:

- Na ugye, neked is csak két hét elteltével tűnt fel :) A karácsonyi ünnepek alatt miért írtam volna? :) Mindenki a családjával van elfoglalva, nem blogokat olvas:)

Hallgatását egyetértésként értelmeztem. :) 

Na, de ha én nem is, van aki rendületlenül dolgozott az ünnepek alatt is. Ez az írás speciel még nyár végén íródott, de én már olvastam a legújabbakat is, úgyhogy sok hónapra előre lesz utánpótlás, és állíthatom, egyik írás jobb mint a másik. Mint írtam már, anyu, Szoóné Bodrogi Emőke irodalmi sorozat írásába fogott. Egyfelől az alkotókat sújtó sokféle betegség, csapás szempontjából mutatja be a költők életrajzát, másfelől az a nem titkolt célja, hogy a tankönyvek száraz "élt ettől eddig" stílusa helyett olvasmányosan, emberközeli módon mutassa be életútjukat, örömeiket, szenvedéseiket, alkotómunkájukat. 

Kezdjük tehát az új évet rögtön értékes irodalommal. 

Az idézet ezúttal is  Dömsödi Hírnökből származik, a decemberi számból, bevezetőként a lap szerkesztőjének írása szolgál, tehát innentől átadom a szót: 

"Saját árnyékukat átlépve, önmagukat győzték le"

Kedves Olvasók!

Engedjék meg, hogy néhány mondatban kitérjek arra, hogy miért és hogyan indult ez ez az új sorozat újságunk hasábjain: A II. számú orvosi körzetet dr. Wagner Viktor látja el, rendelője a József Attila utcában található. Betegei naponta megtöltik a kis váróhelyiséget, elméláznak az ott látható reklámtáblák előtt, közben magukba fordulva, saját problémájukba temetkeznek. A doktornak időközben az az ötlete támadt, hogy ezt a helyzetet kihasználva, miért ne lehetne József Attiláról egy rövid bemutatót, képet és néhány verset kifüggeszteni  a reklámtáblák mellé, utalva arra, hogy ki is az utca névadója, ahol a rendelő üzemel. Állandó betegei közül Szoóné Bodrogi Emőkét kérte meg az anyag összeállítására. Az írás olyannyira jól sikerült, hogy Wagner doktor biztatására Emőke több jeles író és költő ismertető anyagát állította össze. Megközelítése egészen sajátságos, mellőzi a tankönyvek sablonszerű adatait, előtérbe helyezi a hírességek egészségi állapotát. Sokszor megdöbbentő tényekkel szembesülünk Emőke írásait olvasva. Ezért is választotta a sorozat címeként a következő gondolatot:

"Saját árnyékukat átlépve, önmagukat győzték le..."

Az összeállítások mindegyike elolvasható Wagner doktor rendelőjének várójában, a József Attila u. 8. szám alatt (Dömsödön). A sorozat első anyaga tehát József Attilát veszi nagyító alá..."

Eddig az ajánló, innen pedig anyu írása: 

"Kedves betegtársam, aki most éppen valamilyen testi-lelki bajodnak orvoslását reméled dr. Wagner Viktortól, némi eltitkolt vagy bevallott stresszel a szíved mélyén - ugyan ki szeret orvoshoz járni? - Kérlek, hogy a rád rótt várakozás idejét használd fel arra, hogy elolvasod ez a kis írást arról, akiről elnevezték községünkben ezt az utcát, melynek orvosi rendelőjében idegesen toporogsz, vagy a doktorodban bízva szép nyugodtan üldögélsz. Ha mégis odavonzana valami érdeklődés a faliújsághoz, nézd meg figyelmesen ezt a fényképet.

- A szép, komoly arcot, a mély tüzű szemeket, a szépen formált, okos koponyát, amely mögött a világirodalom óriási versei születtek.
Igen; Ő József Attila, aki sajnálatosan rövid életében oly gyönyörű versekkel ajándékozott meg minket, kései utódait, hogy mindenképpen megérdemel tőlünk egy tiszteletteljes főhajtást. Legyen ez a pár sor a megbecsülésünk jele.

- József Attila munkáscsaládból származott. Anyja mosónő, apja szappanfőző munkás volt, aki azonban a költő 3 éves korában elhagyta a családját: Pőcze Borbálát, az anyát; a kisfiút és két nővérét, Etelt és Jolánt. Amerikába készült, ahová sosem jutott el, Temesváron élt halálig, ám erről a család soha nem tudott.

- A gyerekek átmenetileg nevelőszülőkhöz kerültek. Attila Öcsödre, ahol disznópásztor lett, és egész életében el nem múló döbbent fájdalommal gondolt az ottlétre, ahol a nevét is elvették - Pista lett, minthogy az Attilát nem létezőnek találta a környezete. "Úgy éreztem - írja önéletrajzában -, hogy a létezésemet vonják kétségbe."

- Munkásságát, veseinek tökéletességét a kortársai megosztónak találták - ami az amúgy is gyenge idegzetét teljesen felőrölte. 32 évesen öngyilkos lett, ezt azonban máig vitatják. Szándékosan ugrott-e a vonat alá vagy egy rossz ugrás nyomta az ütközőhöz...

Az itt közölt verse adhat talán némi támpontot a költő megítéléséhez...

Dömsöd, 2014. augusztusa                      Szoóné Bodrogi Emőke

KÉSZ A LELTÁR

Magamban bíztam eleitől fogva -
ha semmije sincs, nem is kerül sokba
ez az embernek. Semmiképp se többe,
mint az állatnak, mely elhull örökre.
Ha féltem is, a helyemet megálltam -
születtem, elvegyültem és kiváltam.
Meg is fizettem, kinek ahogy mérte,
ki ingyen adott, azt szerettem érte.
Asszony ha játszott velem hitegetve:
hittem igazán - hadd teljen a kedve!
Sikáltam hajót, rántottam az ampát.
Okos urak közt játszottam a bambát.
Árultam forgót, kenyeret és könyvet,
ujságot, verset - mikor mi volt könnyebb.
Nem dicső harcban, nem szelíd kötélen,
de ágyban végzem, néha ezt remélem.
Akárhogyan lesz, immár kész a leltár.
Éltem - és ebbe más is belehalt már.
1936. november-december