Irodalmi percek 1. rész - Radnóti Miklós (Szoóné Bodrogi Emőke tollából)

Én nem vagyok egy nagy irodalmár. Nálunk a családban anyu az, és ő a történész is. Amiről anyu nem tud e két témakörben, az meg se' történt. :) Írók és műveik, költők és verseik, magánéletük, munkásságuk, betegségeik, életútjuk, nem lehet kifogni rajta.

Két hatalmas kedvence Németh László és Szabó Magda. Nem túlzok, ha azt mondom, annyiszor olvasta a könyveiket, hogy bármelyikből szó szerint tud idézni.

Megvannak a kedvenc magyar írói-költői is: Petőfi, Ady, Radnóti, József Attila, Balassi, Kölcsey, Csokonai, Arany, Galgóczy Erzsébet és így tovább.

Anyu (a Népi ételek könyvem olvasói tudják) 2011-ben egy olyan villámcsapásszerű, váratlan betegséget kapott, amibe - az orvosok szerint - bele kellett volna halnia. Kis híján meg is történt, és mégis itt van. A betegség következményeként nagy mélységeket járt meg az azóta eltelt időben - velünk együtt (család), akik ezt végigasszisztáltuk - , de kb. fél éve úgy tűnik, teljes csoda történt minden tekintetben és anyu testileg-lelkileg- szellemileg felépült. Sőt! Azóta alkot. Korábban is írogatott, bár elsősorban a naplóját, rajzolni kifejezetten magas szinten tudott, csak leültünk, és pár perc alatt elképesztő módon, teljes pontossággal ott volt az arcképünk a papíron. De ez nem volt rendszeres, jött a betegség is, míg nemrég - talán terápiás jelleggel is -, kedvenceiről készített irodalmi sorozatot.

Ez megjelenik egyrészt havonta a helyi újságban Dömsödön, egy külön rovatban, másrészt az egyik helyi orvosi rendelő faliújságjára kitéve, hogy a várakozók egy kis emészthető kultúrát szívhassanak magukba, már ha szeretnének. :)

Anyu olyan lelkesen alkot, és olyan jól ír ráadásul, hogy azt gondoltam, megérdemli, hogy munkáit minél több ember olvashassa.

Idézet a Dömsödi Hírnök novemberi számából.

"Saját árnyékukat átlépve, önmagukat győzték le...

Ezzel a címmel indítunk új sorozatot, melyben Szoóné Bodrogi Emőke rendkívül olvasmányos stílusban próbál rávilágítani arra, hogy neves íróink, költőink megrokkant egészségük, hányattatott sorsuk ellenére mily csodás irodalmi alkotásokat hagytak reánk örökül. 
Most Radnóti Miklós halálának 70. évfordulóján emlékezzünk reá. 

Radnóti Miklós (1909-1944)

Vitathatatlanul az egyik legtragikusabb sorsú költőnk. Értelmiségi zsidó családból származik, eredeti neve Glatter Miklós, amelyet később Radnótira változtat és 33 éves korában felveszi a római katolikus hitet.
       A zsidó törvények miatt előnyben már nem részesülhetett, ezáltal lelki igénye, meggyőződése okán döntött így. 1943. május 2-án történt a keresztelés feleségével, Gyarmati Fannival együtt. Ez azonban, mint említettük, nem adott menedéket, nem engedte elkerülni a sorsát.
       1940. szeptember 9-én kezdte meg az első munkaszolgálatát. Ekkor még sárga karszalagot hordott, amint azt  naplóójából tudjuk. December 18-án került haza. Még 2 év telt el, amikor 1942. július 1-én újabb behívót kapott. Barátai aláírást kezdtek el gyűjteni a kiszabadítása érdekében. Az akció sikerrel végződött, Radnótit április végén leszerelték.
- 1943-44 telén írt legszebb hitvallású verse saját magyarságáról és a haza szeretetéről szól: "Nem tudhatom..." (1944. január 17.)
- 1944. május  19-én megírta a "Töredék" c. verset, s ugyanezen a napon megkapta a harmadik behívóját. Az "Erőltetett menet" augusztus 29-én kelt, amikor már közeledett a szovjet hadsereg.
        Két turnusban indultak haza a Lager Berlin munkaszolgálatosai. Radnótit eredetileg a második menetoszlopba osztották be, ám egy emberséges tiszt áthelyezte őt az elsőbe, amely korábban indult. "(...Ó, bár ne tette volna... bár ne lett volna olyan emberséges...!) - sóhajt föl a tehetetlen utókor. De így történt, mert a történelemnek is megan a maga "Eleve elrendelése". A második csoportból mindeki megmenekült. Egész munkássága, a munkaszolgálatos versei széles skáláját mutatják a hazatérés makacs akaratának, és a szerelem életben tartó erejének. A "Tétova óda" és a "Levél a hitveshez" a költészet csúcsaira emelték a költőt."

Szoóné Bodrogi Emőke

Anyu :)